|
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének
Szervezeti és Működési Szabályzata
Budapest,2006.07.19.
Általános rendelkezések.
A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete az ebtenyésztők és ebtartók önkormányzattal rendelkező országos szervezete, mely saját bevételeiből gazdálkodik.
Az eredményes működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, a szervezeti felépítését, a belső kapcsolatrendszert és működést az Alapszabály keretei között, az adottságok és sajátosságok figyelembe vételével az egyesület Országos Elnöksége ebben a Szervezeti és Működési Szabályzatban állapítja meg.
II. A testületi szervek és működésük
1. A küldöttközgyűlés (Továbbiakban: közgyűlés)
1.1. A küldöttközgyűlés személyi összetételét, határozatképességének feltételeit, a szavazás rendjét, valamint hatáskörét az Alapszabály állapítja meg.
1.2.A küldöttközgyűlés jellegét tekintve lehet:
- tisztújító (vezetőségválasztó) közgyűlés,
- évi rendes közgyűlés,
- rendkívüli közgyűlés.
1.3. Összehívása az Alapszabályban megjelölt személy(ek) feladata.
1.4.A közgyűlésekkel kapcsolatos teendőket forgatókönyvben kell rögzíteni. A forgatókönyv tartalmazza a közgyűlés előtti, alatti és utána következő feladatokat, határidőket és a felelősök nevét. A forgatókönyvet az Országos Elnökség előkészítő ülése állítja össze.
1.5. A közgyűlés előtti feladatok a szükséges előkészületeket ölelik fel. Ezek közül a legfontosabbak:
- a közgyűlés elé kerülő beszámolók alapos elemzés utáni összeállítása,
- javasolt állásfoglalások (határozati javaslatok) megszövegezése,
- a megfelelő helyiség és berendezés biztosítása az Országos Elnök, vagy az általa megbízott személy feladata.
1.6. A közgyűlés alatti feladatokat részletesen ki kell dolgozni. Ezek közül a legfontosabbak:
- A közgyűlést az Országos Elnök, vagy az általa kijelölt személy vezeti le.
-Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezetőre és hitelesítőkre,
-a közgyűlés megnyitása után a nyilvántartás és a jelenléti ív összevetésével meg kell
állapítani a határozatképességet, vagy annak hiányát. Az eredményhez képest kell
megtenni a további lépéseket,
-a határozatképesség megállapítása után elő kell terjeszteni a napirendet,
-a napirendet külön-külön nyílt szavazásra kell bocsátani,
-az előadások után az elnök nyissa meg a vitát. A hosszabb lélegzetű előadások után célszerű szünetet tartani és a résztvevőket felkérni, hogy a szünet alatt írásban jelentsék felszólalási szándékukat. A hozzászólásokra a jelentkezések sorrendjében kell lehetőséget biztosítani,
-a felszólalások után következik a válaszadás vagy összefoglaló,
-ha van külön határozati javaslat, azt a válaszadás megtörténte után kell előterjeszteni. Még ennek elhangzása után is módot kell adni az észrevételek, módosító és kiegészítő javaslatok megtételére.
-csak ezek után kerülhet sor a szavazásra az Alapszabály által meghatározott módon.
-a szavazás eredményétől függően az előterjesztések és javaslatok határozottá válnak. Ezt a tényt az elnöknek be kell jelentenie.
- „Egyéb” napirendi pontban megtárgyalt kérdésekben határozat nem hozható.
1.7. A jelölő bizottságnak elnöke és négy tagja van.
Feladataik és eljárási módjuk a következő:
- a közgyűlés tagsága körében tájékozódás, vélemények, javaslatok összegyűjtése az egyes tisztségek betöltésére szóba jöhető személyekről.
- az adatgyűjtés eredménye alapján személyre és a betöltendő tisztségre vonatkozó megindokolt javaslatok készítése,
- a javaslatokat a jelölő bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé, akik a jelölt listára felkerülnek,
- a közgyűlés tagjai az egyes tisztségekre további jelölteket is javasolhatnak, akik felvételre a jelölő listára nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel történhet. A szavazólapokon a jelölő bizottság által javasolt személyek sorrendben megelőzik az utóbb állított jelölteket.
- a jelölteket még a javaslat előterjesztése előtt a jelölő bizottság nyilatkoztassa meg arra vonatkozóan, hogy a tisztség viselését vállalják-e.
- a jelölések lezárása után a jelölő bizottság összeállítja a jelöltek listáját és átadja a szavazatszedő bizottság részére.
1.8. A szavazatszedő bizottság feladatai:
- a szavazólapok elkészítése a jelölőlista alapján,
- a szavazás módjának és rendjének ismertetése,
- a szavazóurna ellenőrzése, lezárása,
- szavazólap kiosztása,
- szavazás lebonyolítása, rendjének fenntartása,
- a szavazatok összeszámlálása, értékelése,
- a szavazás eredményének megállapítása és jegyzőkönyvi rögzítése. A jegyzőkönyvet a bizottság minden ragjának alá kell írnia.
- a szavazás eredményét a szavazatszedő bizottság elnöke ismerteti a közgyűléssel.
- a választásra vonatkozó ügyiratok öt évig megőrzendők.
A szavazás lebonyolításához szükséges tárgyi feltételek biztosítása az Országos Elnök feladata
A mandátumvizsgáló bizottság a közgyűlés folyamán bármely időpontban ellenőrizheti a megjelentek részvételi és szavazási jogosultságát.
A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:
-a közgyűlés helyét és idejét,
-a jelenléti ív szerint megjelent tagok számát és a határozatképesség megállapítására vonatkozó számszerű adatokat,
-a jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni,
-a közgyűlés tisztségviselőinek nevét és megbízatását,
-a napirendi pontokat és az azokkal kapcsolatban elhangzott hozzászólások lényegét,
-a határozatok pontos szövegét,
-a szavazások eredményét számszerűen is,
-a levezető elnök és a hitelesítők, valamint a jegyzőkönyvvezető aláírását.
A jegyzőkönyv hangfelvétel útján is készíthető. A jegyzőkönyvet a közgyűlést követő 45 napon belül, végleges formába le kell írni. A határidő az Országos Elnök által meghosszabbítható. A leírásról az Országos Elnök által megjelölt személy(ek) gondoskodnak. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót is.
Közgyűlés utáni feladatok:
A közgyűlési jegyzőkönyveket a választási ciklus kezdetétől emelkedő sorszámmal kell ellátni, és az irattárban megőrizni. A jegyzőkönyvek eredeti példányai nem selejtezhetők. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni:
-az egyesület alapszabályában, képviseleti körében, székhelyének változása esetén a Fővárosi Bíróságnak a változások bejegyzését kérelmező beadvány kíséretében, csatolva az újonnan választott képviselő(k) nyilatkozatát, mely szerint magyar állampolgár és nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
Egyéb feladatok a közgyűlésen hozott határozatokból erednek. Ezek végrehajtására az Országos Elnökségnek intézkedési tervet kell készíteni a határidők kitűzése és a végrehajtásért felelős személyek megjelölése mellett.
A Határozatokat „KGY” jelzés alkalmazásával emelkedő számsorrendben nyilván kell tartani és a határidők eltelte után a végrehajtásért felelős személyeket be kell számoltatni. A nyilvántartást az Országos Elnök, vagy általa kijelölt személy kezeli.
Az évi rendes közgyűlést lehetőleg minden év március 31-ig kell megtartani. Előkészítésére, összehívására és lebonyolítására az 1.3-1.11 pontokban foglaltak értelemszerűen a megfelelő változtatásokkal alkalmazandók.
1.13. Az Asz. 6.§. (6) szerint összehívott közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatban az általános szabályokat, azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy amennyiben azt a bíróság rendeli el, az általános szabályokon kívül, az ítélet rendelkező részében leírtakat is figyelembe kell venni.
I.14. A közgyűlések előkészítése során-az álláspontok egyeztetése és a konszenzus kialakítása érdekében -Regionális Tanácsülést kell összehívni az Asz.13.§. (4) szerint.
1.15. A közgyűlési határozatok kihirdetése:
-a határozatokat az érintettek közvetlenül kapják meg ajánlott küldeményként.
Értesítésükről az elnök, vagy az általa megbízott személy gondoskodik.
-az egyesület tagságát összességében érintő határozatok a „a KUTYA” c. lapban közzétehetők,
-a szervezeti egységek értesítése a határozatok egy példányának megküldésével történik,
-az Országos Elnökség szükség szerint időközönként „pro domo” jelleggel „MEOE
Értesítőt”-t ad ki, amelyben a közgyűlési, elnökségi és egyéb területi szervek határozatait
folyamatosan közli. Az értesítőt minden szervezeti egység térítésmentesen kapja meg.
Regionális Tanács ülés összehívásának lebonyolításának szabályai
Mivel a Regionális Tanács a szervezeti egységek elnökéből és küldötteiből a küldötteket a szervezeti egységek vezetői kötelesek értesíteni, a napirend megküldésével.
A Regionális Gyűlésre az Elnökök részére 20 nappal az esemény előtt kell a meghívókat szétküldeni, azzal, hogy azt haladéktalanul továbbítaniuk kell a küldötteknek. Így mindenki megkapja kb. 15 nappal az esemény előtt.
A Regionális Tanács ülésével kapcsolatban a közgyűlésre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy- mivel nem határozathozó szerv, jegyzőkönyv készítése nem kötelező, hanem magnófelvételt, vagy emlékeztetőt kell készíteni.
Az Országos Elnökség
3.1. Az elnökségi ülés jellege szerint lehet:
alakuló ülés
munkaterv szerinti ülés
rendkívüli ülés
3.2. Az alakuló ülést az elnökség megválasztását követően lehetőleg tizenöt napon belül az elnök hívja össze.
- Az alakuló ülésen meg kell határozni az elnökségi tagok reszortját, a munkamegosztás módját.
- Ki kell dolgozni a tárgyévre vonatkozó munkatervet, illetve üléstervet a hatáskörből adódó rendszeres feladatok megjelölésével.
3.3. A munkaterv szerinti üléseket a tervben meghatározott időben kell megtartani. Ezeken az üléseken:
-a felelősök beszámoltathatók a feladataik végrehajtásáról,
-tervszerűen be kell számoltatni tevékenységükről a szervezeti egységek vezető tisztségviselőit, illetve elnökeit,
-meg kell tárgyalni a belső ellenőr éves feladattervét, és be kell számoltatni annak végrehajtásáról, valamint a vizsgálati tapasztalatokról,
-az elnökség elrendelheti az egyes szervezeti egységek vizsgálatát.
-napirendre kell tűzni mindazokat a témákat, amelyeket az Alapszabály az elnökség hatáskörébe utal.
3.4.Az elnökség az ülés teljes időtartamára, vagy az egyes napirendi pontok vitáiban való részvételre és előadóként tanácskozási joggal meghívhat bárkit, akinek a vitában való részvétele az elnökség tájékozódása szempontjából jelentőséggel bírhat.
3.5. Az elnökség az egyesület bármely szervezeti egység határozatait felülvizsgálhatja. Jogszabály, Alapszabály vagy az SZMSZ megsértése esetén a szervezeti egység közgyűlésének, elnökségének vagy elnökének jogsérelmet okozó határozatát hatályon kívül helyezheti.
3.6.Az elnökség ismételt vagy súlyos jogsértés, alapszabály-ellenes, SZMSZ-be ütköző tevékenység észlelése esetén a szervezeti egység vezetőségének működését felfüggesztheti. A felfüggesztéssel egyidejűleg egyesületi felügyelőbiztost nevez ki a szervezeti egység irányítására és ellenőrzésére.
3.7. Az elnökség a szervezeti egység törvényes működésének biztosítása érdekében a felügyeletet gyakorló ügyészséghez fordulhat és törvényességi felügyeleti vizsgálatot kezdeményezhet.
3.8. Ha a szervezeti egység működésének törvényessége az előző pontokban foglalt intézkedések ellenére sem biztosítható, az elnökség a helyi szervezetet határozatával feloszlathatja.
Feloszlatásra akkor is sor kerülhet, ha a szervezeti egység működése tartósan és súlyosan alapszabály-ellenes, vagy egyébként súlyosan sérti az egyesület érdekeit, illetve jó hírét.
3. 9 Az elnökség megállapítja a szervezeti egység megszűnését, ha a fellelhető körülményekből arra von le következtetést, hogy a szervezeti egység a megelőző tizenkét hónapon belül nem folytatott tevékenységet, vagy tagjainak száma tartósan ötven fő alá csökkent, vagy egyéb okból működése okafogyottá vált. A megszűnést kimondó határozatban rendelkezni kell a vagyonjogi kérdések rendezésének módjáról.
3.10.Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni az 1.10. pontban foglaltak szerint.
3.11.Az elnökségi ülés jegyzőkönyveit naptári évenként, emelkedő sorszámmal és „OE” jelzéssel ellátva nyilvántartásba kell venni. A jegyzőkönyvek nem selejtezhetők. Az elnökség a határozatokat szintén „OE” jelzés alkalmazásával, naptári évenként, emelkedő sorszámmal nyilvántartásba kell venni. A határidők eltelte után a végrehajtásért felelős személyeket elnökségi ülésen be kell számoltatni.
3.12.Az elnökségi határozatok közül csak azokat kell az 1.15. pont szerint kihirdetni, amelyek az egyesületi tagság széles körét érintik.
3.13.Az elnökség póttagot hív be a testületbe, ha soraiban bármely okból üresedés történik. A póttagok közül azt a személyt kell behívni, akit az elnökségi ülés egyszerű szavazattöbbséggel kiválaszt.
Amennyiben az O.E. létszáma hat fő alá csökken rendkívüli közgyűlést kell összehívni, új O.E. tagokat és póttagokat kell választani.
3.14. Az egyesület elnöke:
- szervezi az egyesület munkáját
- javaslatot tesz az elnökségnek mindazon kérdésekre vonatkozóan, melyek eldöntése az elnökség hatáskörébe tartozik,
- kinevezi, illetve megbízza az egyesület hivatalának vezetőit, alkalmazza a munkavállalókat, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat,
- felügyeli az egyesület hivatalának tevékenységét,
- gondoskodik a testületi határozatok végrehajtásáról,
- két elnökségi ülés között végzett munkájáról beszámol az elnökségnek,
- kapcsolatot tart más szervezetekkel, szerződéseket köt,
- kiadmányozza a határozatokat, aláírja az egyesület hivatalos leveleit, határozatait, szerződéseit.
3.15. Az elnök távolléte, vagy egyéb akadályoztatása esetére alkalmanként helyettesítőt bízhat meg. A helyettesítő a kinevezés, felmentés és munkaszerződés kötése vagy megszüntetése kivételével bármely intézkedést megtehet, melyet alapszabály, vagy jelen szabályzat az elnök hatáskörébe utal.
A helyettesítőt megbízólevéllel kell ellátni. Tevékenységéről az elnöknek köteles beszámolni.
3.16. Az elnököt megilleti az intézkedési jog minden olyan ügyben, melyet jogszabály, alapszabály, illetőleg jelen szabályzat nem utal más szerv vagy tisztségviselő hatáskörébe.
III. Az Országos Felügyelő Bizottság
1. Az Országos Felügyelő Bizottság (továbbiakban: bizottság) feladata az egyesület működésének folyamatos ellenőrzése, különös tekintettel a vagyonkezelés és a pénzügyek szabályainak betartására.
1.1.A bizottság tagjai minden olyan iratba betekinthetnek, melyek az egyesület működésével kapcsolatosak, a szervezeti élettel és az egyesület gazdálkodásával összefüggő felvilágosítást kérhetnek.
1.2.A bizottság megvizsgálja, és írásban véleményezi a közgyűlés elé terjesztett költségvetést, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót.
1.3. A bizottság munkája során feltárt szabálytalanságokról írásban és haladéktalanul tájékoztatni köteles az elnökséget. Egyúttal javaslatot tehet a további szabálytalanságok elkerülése érdekében szükséges intézkedések megtételére és kezdeményezheti a felelősség megállapítását.
1.4. A bizottság nevében az elnök jár el. A bizottság tagja önállóan csak abban az esetben végezhet ellenőrzési feladatot, ha erre a bizottság elnökétől írásbeli meghatalmazással rendelkezik.
1.5. A bizottság által kért adatokat és egyéb információkat a megkeresett szervek vezetői és tisztségviselői kötelesek kiszolgáltatni.
1.6. A bizottság tagjai a feladatai ellátása során tudomásukra jutott adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az egyesületi szabályzatokban meghatározott, arra jogosult személyek, illetve testületek részére adhatják ki.
A bizottság azon tagjainak jogait, aki eme kötelezettségét megszegi, a közgyűlés felfüggesztheti.
1.7. A bizottság elnöke a Regionális Tanács és az Országos Elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehet.
1.8. A bizottság az ügyrendjét maga készíti el és azt köteles az Országos Elnökség elé terjeszteni elfogadás céljából.
1.9.A bizottság köteles az egyesület iratkezelési szabályait ügyrendjében érvényre juttatni. A bizottság jelentései, beszámolói és vizsgálatokkal összefüggő iratai, jegyzőkönyvei nem selejtezhetők.
1.10.A bizottság működéséhez az anyagi és személyi feltételeket az elnökség biztosítja
IV. Országos Fegyelmi Bizottság
Az Országos Fegyelmi Bizottság (továbbiakban bizottság) személyi összetételét és hatáskörét alapszabály állapítja meg.
1.1. A fegyelmi lefolytatását az egyesület elnöke „fegyelmi eljárást elrendelő határozat”-tal rendeli el, melynek egy példányát meg kell küldeni a bizottság részére, egy példányát pedig az eljárás alá vont tag részére ajánlott küldeményként, tértivevénnyel.
1.2. A fegyelmi eljárás során a Fegyelmi Szabályzat előírásait köteles betartani.
1.3. A bizottság ügyrendjét maga készíti el és azt köteles az Országos Elnökség elé terjeszteni elfogadás céljából.
1.4. A bizottság elnöke évente egy alkalommal az elnökség felhívására köteles tájékoztatást adni az egyesület fegyelmi helyzetéről, a fegyelmi ügyekben hozott határozatokról.
1.5. A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges adatokat a bizottság által megkeresett egyesületi szervek kötelesek kiszolgáltatni.
1.6.A bizottság tagjai a fegyelmi eljárás során tudomásukra jutott adatokat kötelesek bizalmasan kezelni, azokat csak az egyesületi szabályzatokban meghatározott, arra jogosult személyek és testületek részére adhatják ki. A bizottság azon tagjának jogait, aki eme kötelezettségét megszegi a közgyűlés felfüggesztheti.
1.7. A fegyelmi ügyekről naptári évenként emelkedő számsorrendben nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban csak érvényes és hatályos fegyelmi határozatok lehetnek. A fegyelmi büntetés hatályának megszűnésekor az ügy iratait a nyilvántartásból ki kell emelni, és selejtezni kell. Az írásbeli figyelmeztetéssel lezárt ügyeket a nyilvántartásba venni nem szabad.
A fegyelmi ügyekről névmutatós nyilvántartást is vezetni kell.
1.8. A bizottság elnöke, vagy akadályozatása esetén a bizottság egy tagja az Országos Elnökség ülésein azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek a bizottság feladatkörét érintik, tanácskozási joggal részt vehet.
1.9. A bizottság köteles az egyesület iratkezelési szabályait ügyrendjében érvényre juttatni.
1.10. A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket az elnökség biztosítja.
1.11. Az országos Fegyelmi Bizottság az önálló jogi személyként működő szervezeti egységek fegyelmi bizottságai részére iránymutatásokat adhat ki, részükre egységes gyakorlat kialakítása érdekében értekezleteket tarthat.
V.
Bírói Testületek
1. A Bírói Testületek /a továbbiakban: testületek/ tagjai az egyesület által rendezett kiállításokon és versenyeken bírálati tevékenységet látnak el.
1.1. A testületek az Alapszabály keretei között maguk állapítják meg működési szabályzatukat és fegyelmi szabályzatukat.
1.2 A testületek szabályzatainak összhangban kell lenni az egyesület egyéb szabályzataival, azokkal ellentétes rendelkezéseket nem tartalmazhatnak.
1.3. A testületek működése körében keletkezett iratokat a többi egyesületi irattól elkülönítetten kell kezelni, de az egyesületi iratkezelési szabályoknak megfelelően.
1.4. A bírói testületek elnökei, vagy akadályoztatása esetén a testület tanácsának egy tagja a Regionális Tanács és az Országos Elnökség ülésein, azon napirendi pontok tárgyalásánál, amelyek a testületek feladatkörét érintik, tanácskozási joggal részt vesz.
1.5. A testületek működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket az elnökség biztosítja.
1.6. A testület elnöke évente egy alkalommal köteles beszámolni az elnökségnek a testület működéséről.
Az elnökség bármely rendezvénnyel kapcsolatban bármikor tájékoztatást kérhet az ott folytatott bírói tevékenységről.
VI.
Szakmai Bizottságok
1. Az egyesület elnöke az OE javaslatára a szakmai munka elősegítése érdekében a választási ciklus alatt bármikor létrehozhat szakmai bizottságokat.
1.1. A szakmai bizottságok jellegük szerint lehetnek:
- állandó bizottságok
Developed by: www.istvanovszki.hu IWT | Designed by Tömösy Andrea Firkaland | 2006 |
